Sárkányok, darvak és az őstulok-szalámi

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Sárkányok, darvak és az őstulok-szalámi

Feltöltve: 2013-11-22

Daruhúzás idején naponta több tízezer daru száll a Hortobágy fölött, krúgatásuk betölti a pusztát. Az északi országokból repülnek Észak-Afrikába és a Földközi tenger vidékére a tél elől.

Valaha Magyarországon is fészkeltek. Ez a nagytestű madár a Hortobágyi Nemzeti Park szimbóluma.

Hamarosan Daru Múzeumot hoznak létre a nemzeti park munkatársai. De most még csak a kitömött darvakat nézegetjük a múzeumban, és aztán kimegyünk a terepre is. Messzelátóból figyeljük, ahogy néhány daru család tízóraizik a kukoricásban. Miért is nem lehetünk itt alkonyatkor, jó gépekkel, pompás optikával? Olyan képek lennének, hogy na!

Sajnos, a vadlovakra és az őstulkokra sincs idő, eleven őstulkokra legalábbis, pedig Magyarországon él a világ legnagyobb őstulok tenyészete, méghozzá szabadon. Őshonos állat volt ez a hatalmas testű, valójában már kihalt állat a Kárpát-medencében és Európában többfelé. Az Árpádházi királyok még vadászták. A múlt század harmincas éveiben egy német testvérpár tenyésztette vissza az őstulkot, s mára több európai országban is élnek csordák. Mi most csak nagyon finom szalámi formájában találkozunk vele a sietség miatt, és már szaladunk is tovább, mert várnak minket Nádudvaron falusi vendégasztallal és bizonyára nádudvari csalikorsóval.

Csalikorsó és kemencés sült


A legenda szerint a török szultán el akarta vitetni a háremébe a nádudvari bíró lányát, és azt mondta, csak akkor kegyelmez meg a lánynak, ha olyan korsóból ihat, amelyben még a bor is vízzé változik. A csalikorsó vagy csalikancsó füle üreges és onnan vezet egy belső járat a korsó egyik ivócsűcséhez. Több csűcs is van, de csak az egyikből lehet valóban inni. Így az edényben vizet is, bort is lehet tartani.
Vendéglátóink K. Nagy Zsolt keramikus, a Népművészet Ifjú mestere és a felesége nem csaliedényből kínálták nekünk a jó egri bort, de még a pompás barackpálinkát sem. A szabadtéri kemencében szarvast, csirkét sütöttek a tiszteletünkre, és a töltött káposzta is ott készült. Vendéglátónk családja több mint száz éve foglalkozik kerámiával. K. Nagy Zsolt gyönyörű főzőedényeiből, tepsijeiből, nádudvari fekete kerámiáiból, amelyeket a Hortobágyon szoktak árulni, vásárolni is lehetett.

Cigánymise és csörögefánk

Hodászra nagyon hosszú út vezetett, de még meleg volt a csörögefánk, amit a cigány tájházban sütöttek nekünk. El is tévedtünk, kerülni is kellett, de még langyos volt a csörögefánk, amelyet nekünk sütöttek a Cigány Tájházban. Hodászon romungrók és cérhár (sátoros) cigányok élnek. És persze nem cigány magyarok is. A cérhárok anyanyelvként beszélik a nyelvüket, a romungrók nem beszélnek cigányul. Sokan állnak kint az utcán, amikor kiszállunk a buszból. A tájháznál Rézműves Melinda néprajzkutató fogad minket fiatal lányokkal. Melinda itt született Hodászon, a faluban ő volt a második diplomás, az első pedig óvónő édesanyja. Melinda saját pénzen vette meg a házat, ahol régi autentikus berendezési tárgyakkal mutatják be a régi hodászi cérhár életet. A ház egy falusi mesemondó bácsié volt. Melinda A szegény ember és a sündisznó című meséskönyvben meg is örökítette a bácsi meséjét, és mint mondta, még ma is akad olyan mesemondó, akinek saját meséje van.


A kert hátsó részében Melinda útmutatásával régi hodászi földbevájt házat építettek. Közben már épül egy Kézművesház, ahol gyerekeknek, felnőtteknek lesznek foglalkozások. Nem kell sokat mennünk a tájháztól, hogy a görögkatolikus templomhoz érjünk. Orosz István lelkész és felesége a cigány pasztorációról mesélnek nekünk. Sója Miklós volt az első a településen, aki a helyi cigányok felé fordult Isten igéjével. Hodászon manapság van cigány nyelvű mise is, amelyet gitárral kísérnek, énekelnek végig a cigány hívők. Orosz Istvánék az óvodára is nagyon büszkék, ahol nincs szegregáció, viszont nagyon közvetlen a kapcsolat a szülőkkel, nagy a rugalmasság az óvoda részéről. Saját idősotthon és szeretetszolgálat is működik a 3500 lelkes nyírségi faluban.

Sárkányok földjén


Az este már Nyírbátorban ér minket a Bástya Wellness Hotelben. Elvarázsolt épület kívül, belül, mindössze húsz szobával. Reggel a polgármester asszony körbekalauzol bennünket a belvárosban. Nyírbátor még Bátor néven a Báthoryak városa volt valaha. A legenda szerint Opos vitéz megküzdött a közeli mocsárban garázdálkodó sárkánnyal, három fogát kitörte, és felhozta bizonyságul, hogy legyőzte a szörnyeteget. Ez a három sárkányfog bekerült a város címerébe. Opos a bátor jelzőt érdemelte ki, később leszármazottai lettek a Báthoryak, sőt település is róla kapta a nevét. Tudjuk persze honnan valók a „sárkányok”? A szántó-vető parasztok mindenféle fura csontokat találtak a földben, és azokra mondták összefoglaló néven, hogy sárkányok. Nyírbátor alaposan el is sárkányosodott. Gyógyfürdője is sárkányfürdő, színházi találkozóját pedig a Repülő sárkányról nevezték el.
A Báthoryak emlékezete is sokféleképpen él errefelé. Báthory István a kenyérmezei csata előtt megfogadta, hogy ha legyőzik a törököt, templomot építtet. Két templom őrzi a győzelem emlékét: a református és a minorita templom.

Panoptikum és szoborpark

A Bárhoryak kastélyát 2006-ban újították fel. Alagsorában száz személyes reneszánsz étterem működik. A többi szinten múzeum, panoptikum. Egy jelenettel a kenyérmezei diadalra emlékeznek, egy másikkal arra, amikor Erdély és Magyarország újra egyesült, s aztán több jelenet is Báthory Erzsébetet ábrázolja, a hatszáz gyilkossággal megvádolt, befalazott asszonyt, Nádasdy özvegyét, aki még II. Mátyásnál is gazdagabb volt. A kastély és a templomok közötti sétálóutcán több történelmi-legendás relief és szoborkompozíció is várja a kíváncsiakat. Egy jelenet Báthory Erzsébet és Nádasdy Ferenc kézfogóját ábrázolja. Egy tavacska fölött Opos vitéz vív a sárkánnyal, és megelevenedik a Szent vér legenda is.


Hozzám azért ezeknél közelebb áll Tinódi Lantos Sebestyén szobra, ahogy a templom tövében ül a lanttal, és énekel az egész testével, mintha ő maga lenne az ének. Valakik vicces kedvükben két Dankó Pistás boros üveget a hóna alá dugtak, reméljük, Tinódi jobb borokból kapta az ihletet. A minorita templom mindig lenyűgöz a barokk pompájával, de ennek az is oka, hogy a helyiek olyan szépen rendben tartják a templomot, és a hitüket is, mert nagyon jó a hangulat a templomban, mindig itt felejtjük magunkat, bármikor erre járunk.
Kilépve vetünk még egy pillantást a templommal szemközti tó vassárkányára, és elbúcsúzunk a Nyírségtől, abban a reményben, hogy egyszer majd a Sárkányfürdő sárkányával is barátkozhatunk.