Varsány nemcsak építészeti emlékeiről, néphagyományairól, hanem a közeli, egyedülálló természeti ritkaságról, a tábi szomorú fehér fűzről is nevezetes.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
A Varsány középpontjában álló római katolikus templomot már a XII. században említik a krónikák. A gótikus eredetű (más vélemények szerint román stílusú) templomot a XVIII. században barokk stílusban építették át. A templom műemlékké lett nyilvánítva, védőszentje Szent Mihály.
)
A falu egyik vallási jellegű építménye, a Magyarok Nagyasszonya Kápolna
)
a XVIII. században épült barokk stílusban, melyet később romantikus stílusban alakították át. A félköríves szentélyben található oltáron egy nagyon szép Mária szobor látható.
Az ófaluban a Dózsa György út 24. szám alatti palóc lakóházban – mely öröklés útján került az önkormányzat tulajdonába – került berendezésre a Falumúzeum, amely előzetes bejelentés alapján fogadja az érdeklődőket.
)
A Harmos kúriát a Harmos birtokos család építtette 1800 körül, klasszicista stílusban. A varsányi temetőben láthatóak a Varsányban élt nagybirtokosok sírjai. Az egyik Roszeneki Báró Roszner József, ki császári és királyi kamarás és ezredes volt, a másik Belusi Baross Árpád, aki 1880-ban nőül vette Roszner József lányát, Eleonórát.
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK
A közeli Tábpuszta a középkorban önálló település volt, itt található festői környezetben a tábi-víztározó. A víztározótól 2,5 km-re, természetvédelmi terülten áll a tábi szomorú fehér fűz, amely egyedülálló ritkaságnak számít: földre támaszkodó gallyai gyökeret eresztettek s maguk is fává fejlődtek, s az egyetlen fából már egész liget sarjadt. A tábi-víztározó és környéke amelett, hogy alkalmas a pihenésre és kikapcsolódásra, a sporthorgászok paradicsoma.
)
Idegenforgalmi szempontból fontos, hogy Varsány közelségében még számos lehetőség adódik a kirándulásra, túrázásra, pihenésre és a szabadidő kellemes eltöltésére. pl.: Szécsény, Hollókő és Ipolytarnóc)
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
Minden évben megrendezésre kerül a Muzsikáló templomkert zenei rendezvény, augusztusban pedig a hagyományőrző és gasztronómiai lepényfesztivál.
)
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Egyetlen magyar falu honfoglalásáról sem maradtak fent közvetlen írásos emlékek, így Varsány település létrejöttéről is csupán a helynév értelmezése alapján lehet következtetéseket levonni. A magyar nyelv történetét vizsgáló tudósok álláspontja szerint a Varsány szó egy régi népnevet jelent. Régi formája Vosian, amely az alánok, vagyis a jászok néptörzsének ősi neve volt (vos-ján).
)
A fentiekből valószínűsíthető, hogy a honfoglalás idején a magyarokhoz csatlakozott jász néptöredék Varsány nevű törzse telepedett le itt. A XIV.század elején Varsányi István birtokában volt, akitől I. Károly király elvette és Szécsényi Tamás főispánnak adományozta. 1415-ben az olnódi Czudar családé, 1455-ben már Szécsényi Lászlóé és ezzel a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1461-ben Országh és a Lossonczy családok birtoka.
)
A XVI. század közepén török hódoltsági terület, Hasszán bin Ahmed hűbérbirtoka. 1598-ban Liptay Imre után Géczy András gyermekei és özvegye a terület urai. A XX. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
A ma itt élők legnagyobb részt római katolikus hitvallásúak. Őrzik a néphagyományokat, ünnepek alkalmával örömmel öltik magukra idősek és fiatalok is a díszes ruháikat.
)
