Varsány

ismertető, Varsányi képek, galéria



Kunkori Süllő és Halfesztivál

A Velence Korzó legnagyobb halfesztiváljára várunk mindenkit. Mindenféle halat megtaláltok, ami szem szájnak ingere. Ilyen választék CSAK nálunk lesz szeptemberben.

Busójárás Mohácson

Borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt - meg turistákat. A telet várhatóan 800 busó és további 200 maskarás búcsúztatja.
1 2 3 4


Varsány

Varsány az Északi Közép-hegység és a Cserhát északi részén, Nógrád megyében Szécsény várostól délnyugatra, öt kilométerre fekvő község. A szlovák-magyar határtól mindössze 7 kilométerre, a balassagyarmati határtól 22 kilométerre található. Budapestről, két irányból - Vác vagy Hatvan irányából - Szécsényen keresztül érhető el, körülbelül 100 kilométeres távolságban. A település közel 1800 lakosú, így a térség nagyobb települései közé tartozik.


Varsány nemcsak építészeti emlékeiről, néphagyományairól, hanem a közeli, egyedülálló természeti ritkaságról, a tábi szomorú fehér fűzről is nevezetes.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A Varsány középpontjában álló római katolikus templomot már a XII. században említik a krónikák. A gótikus eredetű (más vélemények szerint román stílusú) templomot a XVIII. században barokk stílusban építették át. A templom műemlékké lett nyilvánítva, védőszentje Szent Mihály.

A falu egyik vallási jellegű építménye, a Magyarok Nagyasszonya Kápolna
a XVIII. században épült barokk stílusban, melyet később romantikus stílusban alakították át. A félköríves szentélyben található oltáron egy nagyon szép Mária szobor látható.

Az ófaluban a Dózsa György út 24. szám alatti palóc lakóházban – mely öröklés útján került az önkormányzat tulajdonába – került berendezésre a Falumúzeum, amely előzetes bejelentés alapján fogadja az érdeklődőket.

A Harmos kúriát a Harmos birtokos család építtette 1800 körül, klasszicista stílusban. A varsányi temetőben láthatóak a Varsányban élt nagybirtokosok sírjai. Az egyik Roszeneki Báró Roszner József, ki császári és királyi kamarás és ezredes volt, a másik Belusi Baross Árpád, aki 1880-ban nőül vette Roszner József lányát, Eleonórát.


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK


A közeli Tábpuszta a középkorban önálló település volt, itt található festői környezetben a tábi-víztározó. A víztározótól 2,5 km-re, természetvédelmi terülten áll a tábi szomorú fehér fűz, amely egyedülálló ritkaságnak számít: földre támaszkodó gallyai gyökeret eresztettek s maguk is fává fejlődtek, s az egyetlen fából már egész liget sarjadt. A tábi-víztározó és környéke amelett, hogy alkalmas a pihenésre és kikapcsolódásra, a sporthorgászok paradicsoma.

Idegenforgalmi szempontból fontos, hogy Varsány közelségében még számos lehetőség adódik a kirándulásra, túrázásra, pihenésre és a szabadidő kellemes eltöltésére. pl.: Szécsény, Hollókő és Ipolytarnóc)

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


Minden évben megrendezésre kerül a Muzsikáló templomkert zenei rendezvény, augusztusban pedig a hagyományőrző és gasztronómiai lepényfesztivál.

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET


Egyetlen magyar falu honfoglalásáról sem maradtak fent közvetlen írásos emlékek, így Varsány település létrejöttéről is csupán a helynév értelmezése alapján lehet következtetéseket levonni. A magyar nyelv történetét vizsgáló tudósok álláspontja szerint a Varsány szó egy régi népnevet jelent. Régi formája Vosian, amely az alánok, vagyis a jászok néptörzsének ősi neve volt (vos-ján).

A fentiekből valószínűsíthető, hogy a honfoglalás idején a magyarokhoz csatlakozott jász néptöredék Varsány nevű törzse telepedett le itt. A XIV.század elején Varsányi István birtokában volt, akitől I. Károly király elvette és Szécsényi Tamás főispánnak adományozta. 1415-ben az olnódi Czudar családé, 1455-ben már Szécsényi Lászlóé és ezzel a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1461-ben Országh és a Lossonczy családok birtoka.

A XVI. század közepén török hódoltsági terület, Hasszán bin Ahmed hűbérbirtoka. 1598-ban Liptay Imre után Géczy András gyermekei és özvegye a terület urai. A XX. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.

A ma itt élők legnagyobb részt római katolikus hitvallásúak. Őrzik a néphagyományokat, ünnepek alkalmával örömmel öltik magukra idősek és fiatalok is a díszes ruháikat.

Települések Varsány közvetlen közelében

Települések Varsány környékén